Egyszer réges régen, pár kilóméterre Genovától, egy sötét erdőben, 899-ben egy ember talált valamit. Éjszaka - ki tudja miért - az erdőben sétált, amikor valami erős fényt látott meg. Azonnal odasietett, és amint meglátta mi az elált a lélegzete. csodás látvány tárult elé, egy szirén, de nem csak "egy" szirén, hanem a legeslegszebb a világon, a tündérkirálynő. Ő úgy ítélte meg, a huszas évei vége felé járhat, enyhén világított, testét egy helyen, csípőjétől lefelé takarta, azt se igazán takarta, mert a leple átlátszó volt. A felfedező rögtön beleszeretett a lányba amint meglátta. De ahogy azt a négy színes gömböt tartotta, - hú-ha! - gondolta a férfi. Közelebb lépett, és sajnos azon kellett meglepődnie, hogy a szirén királylány, már el is tünt. Csak a négy gömb maradt utána, egy gomolygó vér vörös, egy szintén gomolygó fekete, egy fényesen világító sárgásfehér, és egy egészen különleges kék, mintha hullámokat látott volna benne az ember.

folyt. köv.! :)